Felsőcsatár község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 474 fő
Terület: 17.9 km²
Népsűrűség: 26,48 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu Szombathelytől 20 km-re nyugatra a Pinka bal partján fekszik. Határos települések: Narda, Vaskeresztes, Torony, Dozmat, Nárai.

Nevének eredete

Neve a szláv stitare (= pajzsgyártók) szóból ered.

Története

1244-ben IV. Béla király adománylevelében Chatar néven említik először. Az adománylevélben a király a birtokot Mod ispánnak adja. A név alapján első lakói fegyvergyártó szolgálónépek, pajzsgyártók voltak, akik feltehetően a közeli Pinkaóvárhoz tartoztak. Világos nevű határrészén egykor vár állott. Templomát Szent Miklós tiszteletére szentelték. A 14. – 15. században az Óvári család birtoka. 1455-től a szalónaki uradalom részeként a Baumkirchner családé. 1471-ben a birtokos család ellenfelei égették fel és fosztották ki a falut. 1532-ben Kőszeg várának ostromakor Csatárt is elpusztította a török. A 16. században a Batthyányak az elpusztított lakosság helyére horvát telepeseket telepítettek. 1553-ban pestis pusztított, 1574-ben az átvonuló hadak égették fel. 1586-ban szerepel először két faluként Nemes Chatar (később Alsócsatár) és Felsőcsatár néven. Alsócsatár köznemesi község volt helyi nemes családok tulajdonában, később a Batthyány család birtoka lett. Felsőcsatár, vagy más néven Nagycsatár a Batthyány család birtokaként a szalónaki, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. Mindkét faluban nagy hagyományai vannak a szőlőművelésnek.

Vályi András szerint "Alsó Csatár. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Primás, és Kardinális Battyáni Uraság, fekszik Szombathely Városátol más fél mértföldnyire, mivel határja néhol soványás, és szoross, a’ második Osztályba tétetett. Felső Csatár. Horvát falu Vas Vármegyében az előbbeninek szomszédságában, N. Nárdához közel, mellynek filiája, földes Ura Hertzeg Primás, és Kardinális Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, termésbéli vagyonnyaira nézve 381lásd Bosókot, mellyhez hasonló, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "(Alsó és Felső), (Unter- und Ober-Schilding), 2 horvát falu, Vas vgyében, a Pinka vizénél, gróf Batthyáni Gusztáv szentmihályi uradalmában, 500 kath. lak. Van szőlőhegyük és derék erdejük. Ut. p. Kőszeg." [2]

Magyarország vármegyéi Vas vármegyei kötetében így ír: "Alsó-Csatár, kis horvát község a Pinka mentén, 33 házzal és 204 r. kath. lakossal. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. Régente a Niczky grófok, később a Batthyány ak voltak a földesurai. Felső-Csatár, 78 házzal és 521 magyar és horvátajkú lakossal, a kik mindannyian r. kath. vallásúak. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. A falu határában gazdag kőbánya van." [3]

1910-ben Alsócsatárnak 244, Felsőcsatárnak 587, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében 1923. március elején visszakerült Magyarországhoz.

Felsőcsatárt 1933-ban egyesítették Alsócsatárral. 1945-ben a horvát anyanyelvűek a lakosság 98%-át tették ki, ez az arány 2001-re 45%-ra csökkent. 1952-ben itt nyílott meg az ország egyetlen talkumbányája, mely egészen 1996-ig működött.

Felsőcsatár a római katolikus templommal

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1284-ben már állt. A régi templom 1848-ban leégett, mely után 1852-ben klasszicista stílusban építették újjá.
A templom előtti Szentháromság-szobor 1905-ben készült.
A Vas-hegy tetején álló Szűz Mária kápolna középkori eredetű.
Határában kőbánya és egy nemrég bezárt talkumbánya van.
A Pinka patakon levő malom a 16. században épült, 1927-től villamos áramot termelt.

A Szűz Mária kápolna a szőlőhegyen

Következő községek

További községek